Piaci kitekintés

Új kihívások

2020 sok szempontból egy meghatározó év, egy korszak lezárulását és egy új korszak indulását is jelenti egyben. Egyrészről az Európai Unión belül sokkal szigorúbbá vált az új gépjárművekre vonatkozó CO2 kibocsátási korlát és ettől az évtől kezdve már a limitet meghaladó gyártóknak büntetést is kell fizetnie a közös kasszába. Másrészről a koronavírus a világgazdaság számos területére kihat, változásokat indukál és gyorsít fel és az egyik leginkább érintett ágazat az autóipar.

Mialatt a Covid-19 miatt az egyik oldalon soha nem látott változásoknak lehetünk szemtanúi, a másik oldalon, az autóipar területén évek óta folyik az útkeresés és ennek eredményeként számos innovatív kezdeményezés lát napvilágot, hiszen a járványidőszaktól függetlenül tovább kell dolgozni azon, hogy elérjük a Párizsi Egyezményben előirányzott net-zero karbon kibocsátást.

Bár minden piaci szereplőnek jelentős erőfeszítéseket kell tennie, mind közül talán az autóiparban születő új megoldások és azok elterjedése járulhat hozzá leginkább a közös cél eléréshez. Az egyik ilyen megoldás, az elektromos járművek technológiája.

Nehézségek a gyártói oldalon

Az elektromos járművek teljeskörű térhódításáig azonban még hosszú az út. Gyártói oldalon a legnagyobb nehézséget a következők jelentik:

• Az akkumulátorok megfelelő mennyiségben történő rendelkezésre állása, mivel viszonylag kevés akkumulátor gyártó rendelkezik megfelelő nyersanyagellátással és gyártási technológiával, ráadásul ezek nagy része a Távol-Keleten található, így az európai gyártók kitettsége mind versenyhelyzet, mind ellátási lánc szempontjátból magas
• Az elektromos autóban rejlő lehetőségeket egy kifejezetten erre a célra tervezett platformon lehet kiaknázni, egy belsőégésű platform elektromossá alakítása (pl. VW e-Golf, Mini Electric, stb.) rengeteg kötöttséggel és kompromisszummal jár, egy új platform kifejlesztése pedig rendkívül költséges, akkor engedheti meg magának a gyártó, amikor az előző platform már „kitermelte” a kapcsolódó K+F költségeket
• Az elektromos autók lehetőséget biztosítanának a „rightsizing”-ra, vagyis, hogy mindenki a tényleges szükségleteihez igazítsa az általa használt gépjárművek méretét és jellegét, azonban az európai ízlés változása egyre inkább a nagyobb SUV-k elterjedése irányába hat, amelyek a méretüknél és jellegüknél fogva kevésbé alkalmasak az elektromos hajtáslánc alkalmazására (nagy légellenállás miatt nagy akkupakkot igényelnek, amitől az autó nehézzé válik és a hatótávolsága alacsony marad)
• Az EU által bevezetett alacsonyabb CO2 kibocsátási normáknak történő megfelelés érdekében a gyártók a rendelkezésükre álló eszközökkel próbálnak megfelelni egy meglehetősen bonyolult és tökéletlen szabályrendszernek, hogy elkerüljék a CO2 bírságok formájában testet öltő gazdasági katasztrófát, ennek eredményei pl. a plug-in hibrid gépjárművek
• A Covid-19 pandémia alapjaiban rendíti meg a gyártók globális ellátási láncát, gyártási nehézségeket, leállásokat okozva a legtöbb autógyárban, melynek eredményeként a gyártóknak újra kell értékelni az ellátási lánc kockázatait (pl. ellátásbiztonság vs. alacsonyabb ár)

Kritikus pontok az elektromos járműre történő átállásban

Mindezen hatások eredményeként a tisztán elektromos hajtású gépjárművek kínálati ára egyelőre magas, a gyártók a CO2 normák és a szűkös alapanyagellátás miatt szívesebben gyártanak plug-in hibrid gépjárműveket és közben a hagyományos, belső égésű motorral szerelt gépjárművek ára is egy felfelé tartó spirálba került.

A felhasználókat mind lakossági, mind vállalati oldalon a kivárás, a piac fejlődésének figyelemmel kísérése jellemzi.

Öt kritikus pont van, amely meghatározza a felhasználók elektromos járművekkel szembeni hozzáállását, az elektromos gépjárművek elterjedését:

• Az elektromos járműre történő átállás egyik legfontosabb feltétele a megfizethető beszerzési ár.
• A második a sorban a töltési idő, amely felmérések szerint még egy villámtöltőn is nagyságrendileg fél órát vesz igénybe, ugyanakkor összehasonlítva a hagyományos üzemanyaggal működő autók tankolási idejével, majdnem háromszor annyi időbe telik, vagyis szükség lenne olyan akkumulátor technológiára, amely gyorsabb töltést tesz lehetővé.
• A gépjármű hatótávja a következő meghatározó kritérium, ahol az elvárás átlagosan 470 km körül van. Ez is arról tanúskodik, hogy a felhasználók még nem igazán tették magukévá a „rightsizing” fogalmát, hiszen viszonylag ritkán van szükség arra, hogy valaki egy nap ilyen nagy távolságot tegyen meg.
• Negyedik helyen a töltési infrastruktúra áll, az emberek többsége úgy vélekedik, hogy az elektromos járművek terjedése akkor lesz ugrásszerű, amikor ezek töltése egyszerűen igénybe vehető szolgáltatásként lesz elérhető. Ehhez kétféle úton lehet eljutni: a töltőpontok számának növelésével, de ez megköveteli a teljes elektromos gerinchálózat kapacitásának növelését is, amely rendkívül költséges vagy pedig a korábban említett, gyorsabb töltést lehetővé tevő akkumulátor technológiával. Cégautók esetében ez még azzal bonyolódik, hogy a használó olyan töltési lehetőséget vár el, amely neki költségmentessé teszi a gépjármű töltését (pl. irodai töltő vagy nyilvános töltőpont).
• Az ötödik és egyben utolsó pont pedig a megfelelő elektromos jármű alternatíva a belső égésű motorral ellátott járművel szemben, amely a vállalatok esetében a második a fontossági sorrendben.